Mezőberényi Református Egyházközség

L: Zsoltárok 39.       T: II. Tim 1,8a, 9-10.                2020.11.01.

Bizonyságtételre szólít fel alapigénk. Ez szüntelen kötelessége a keresztyén embernek, hogy számot adjon a benne levő reménységről, hitről, meggyőződésről, ami az életét irányítja. De ezekben a napokban, amikor a hagyomány szerint az élők a holtakra emlékeznek, mit is jelent ez a felszólítás? Miről kell bizonyságot tennünk, ami minket is erősít és másokat is vigasztal, sőt, akár szemléletváltásra is vezethet a halállal, az elmúlással kapcsoltban? Erre kereshetjük és hiszem, meg is kapjuk a választ a felolvasott igék segítségével, Isten Szentlelkének vezetése által. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

T: II. Korinthus 6, 1-10.                                                       újbori úrvacsoraosztáskor

„Minden éremnek két oldala van” – tartja a mondás. Ennek jelentése arról szól, amit gyakran így fogalmazunk meg, hogy „A látszat néha csal”. De szoktuk azt is mondani, hogy „Nem mind arany, ami fénylik”. Ezek az emberi bölcsességek mind azt üzenik, hogy egy adott állapot mögött, ami a kívülállók számára talán igen szépnek, elismerésre, netán irigylésre méltónak tűnnek, van egy árnyékos oldal is. Egy olyan háttér, egy múltbeli folyamat, esetleg egy kényszerű kompromisszum, amit sokan nem vállalnának fel cserébe hasonló eredményekért. Mai igénk látszólag az árnyékos oldalát mutatja a keresztyén életnek, ám ott van a sorok közt a napos oldal is. Lássuk ezt a két oldalt közelebbről és engedjük, hogy a napos oldal fénye és melege erősítsen és töltsön fel minket örömmel és hálával. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

L: I. Korinthus 15, 12-20.     T: I. Kor 15,19.           2020.10.11.

 Emberi életünknek van egy különös ajándéka, a reménység. Ez azonban több, mint egyfajta hurrá optimizmus – legalábbis a keresztyén ember számára. A reménység összeköt a Gondviselő Istennel. Ide azonban el kell jutni, ami sokszor nem megy könnyen és ha sikerült is, akkor sem biztos, hogy teljes sikert jelent az ember számára. Pál a szeretet himnusza után a feltámadás himnuszát is megírja és abban olyan egyértelműen fogalmaz: Ha nem támadt fel Jézus és nem hiszünk majdani saját feltámadásunkban, akkor teljesen fölösleges hinni Istenben. Ám aki hisz mindezekben, annak sem mindegy hogy miben reménykedik e hit által. Járjuk ma körbe ezt fogalmat: reménység és lássuk meg, mily nagy ajándéka ez életünknek, ha eljutottunk a feltámadásba vetett hit bizonyossága által a helyes reménységre. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →