Szeptember 16-án vasárnap délelőtt óvodások, hittanra járó iskolások, szülők, nagyszülők is jelen voltak istentiszteletünkön. Az új tanév kezdetén Istennek adtunk hálát gyermekeinkért. Azért, hogy vannak, akik felé szeretetét hirdethetjük, közvetíthetjük. Harmadik évét kezdte meg óvodánk működése, s immár teljes kapacitást kihasználva 53 gyermeket gondozhatnak, nevelhetnek munkatársaink. Az istentisztelet elején a korábbi évben tanultakból – amiket a nyári szünet alatt is folyamatosan ismételtek óvodásaink – kis ízelítőt adtak műsorukban. Ezt követően a gyülekezeti terembe vonultak “templom-ovis” foglalkozásra Papp Tiborné lelkésznő vezetésével. Ezt követően minden vasárnap újra lesz gyermek istentisztelet iskolások számára, míg az óvodásokat templom-oviba várjuk, ahol az óvoda munkatársai felváltva felügyelnek rájuk, hogy szüleik részt vehessenek az istentiszteleteken.
Az istentisztelet folytatásaként Papp Tibor lelkipásztor hirdette az igét a gazdag ifjú története alapján (Lukács 18,18-27), amit itt olvashatnak testvéreink:
Tanévnyitóra
jöttünk ide, a templomba. És zömmel nem iskolás, hanem óvodás korú gyermekek vannak ma itt, pedig számukra nem is lehet tanévnek nevezni ezt az időszakot, amit elkezdtek. De legfőképpen itt vannak aktív szülők, akik még sokat tehetnek azért, hogy felnövekvő gyermekük „rendes ember legyen”… S itt vannak, akiknek már végig járták a gyermeknevelés buktatóit, voltak örömeik, kudarcaik. És vannak itt nagyszülők, akik immár talán az unokák nevelésében próbálnak segíteni, esetleg odafigyelni arra, hogy valamit jobban csináljanak, mint saját gyermekeik neveléskor tették. És itt van most köztünk Jézus Krisztus, akihez egy fontos kérdéssel fordult egy név szerint nem ismert személy. Egy kattintás ide a folytatáshoz….