Bízd rá magad, csak úgy, mint ezelőtt!
Újra kínál kegyelmet, meg erőt.
Életed a kezébe veszi Ő:
Krisztusra nézz! Krisztusban a jövő!
(Füle Lajos)
Bízd múltadat Isten irgalmára,
jelenedet Isten szeretetére,
jövődet Isten gondviselésére!
(Augusztinusz)
T: Jeremiás 15,19-20. Reformáció, újbor 2021.10.31.
A prófétáknak is szükségük volt megújulásra, erről szól Isten szava Jeremiáshoz. Az egyik legnehezebb küldetést bízta rá az Úr, ítéletét kellett hirdetnie népe fölött annak engedetlensége és hitetlensége miatt. Persze, hogy belefárad és panaszkodik. Isten azonban felrázza és magához hívja. Számít rá, kész megerősíteni bevehetetlen ércfallá tenni nehéz szolgálatában. Mondhatjuk Jeremiás átéli, nem először és nem utoljára a saját reformációját. Megérti, Istent csak úgy tudja szolgálni, ha kész újra és újra visszatérni az eredeti küldetéséhez. Ha nem a körülményekre néz, amik akadályozzák, hanem az elhívó és küldő Úrra, aki az Ő igéit adja szájába. Az, hogy Isten mit mondat el a prófétával, az az Ő kizárólagos döntése. Neki vállalnia kell, hogy szócső legyen. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
L: Filippi 3, 12-21. T: Thessz 4, 1-8. 2021.10.17.
Emberi életünk természetes velejárója a növekedés, a stagnálás, majd a hanyatlás folyamata. Egy gyermek életében napról napra, hétről hétre lehet látni a fejlődést, a növekedést mind testben, mind képességei kibontakozásában vagy éppen értelmének fejlődésében. Eljön egy idő, amikor fizikálisan már nem növekszik az ember, eléri ereje teljét, de értelmében, tudásában, képességeiben még tovább fejlődhet hosszú éveken át. Ám ez sem tart örökké, mert előbb utóbb az értelem befogadóképessége is csökken, a megszerzett tudás megkopik s igen vigyázni kell, hogy ez a folyamat minél lassabb legyen. Aztán eljutunk odáig, hogy a lélek bár még kész lenne sok mindenre, de a test már erőtlen. Elindul a fizikai gyengülés, egyre szűkebb korlátok közé való visszafejlődés állapota, amit öregedésének hívunk. Természetes biológiai folyamatról van, szó, amit el kell fogadnunk. Egy darabig lehet tenni azért, hogy minél tovább a csúcson vagy annak közelében maradjon az ember, de előbb utóbb már nem lehet ellenállni a természet folyamatainak, legfeljebb konzerválni lehet ideig óráig egy-egy állapotot, ami aztán ismét tovább romlik, gyengül… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
