Mezőberényi Református Egyházközség

L: Ap. Csel 20,7-12.                                                   2021.06.13.

Pedagógusok napja volt a múlt héten. Mi ezen a vasárnapon emlékezünk meg erről és szeretnénk köszönteni gyülekezetünk pedagógusait. Erre a napra egy olyan igét kaptunk, ami a tanítás hiábavalóságáról s majdnem annak halálos következményéről szól egy ifjú életében. Hát ilyen lenne minden pedagógus és ilyen veszélyes ez a hivatás? Érdemes egyáltalán ezt a hivatást választani? Kérdések, amik sokszor felvetődnek manapság, amikor arról is tudunk, hogy számos helyen iskolarendőrséggel kell védeni a tanárok testi épségét, mert azok teljesen tehetetlenek a fegyelmezési eszközök hiányában sok renitens diákkal szemben. Ez az ige nem ezekre a problémákra válaszol, hanem arra biztat, hogy aki a gondok ellenére mégis ezt a hivatást vállalta, ne adja fel, hanem hittel és odaadással végezze. Miért?  Erre a kérdésre válaszol igénk üzenete.

Meg tudom érteni Eutikhoszt. Én nem késő este, egy levegőtlen, kormos mécsesekkel világított, oxigénszegény helyiségben szoktam hittanórát tartani, de gyakran láttam főleg a hatodik órában már fáradtan maguk elé bámuló, karjura támaszkodó, csak testben ott levő diákokat. Aki valaha is azt a feladatot kapta, hogy kösse le az emberek figyelmét 45 percig, az tudja mit jelent, miért olyan nehéz ez. És gondoljunk bele, akik hallgatunk egy tanítást, előadást, prédikációt, vajon soha nem kapcsolt már ki az agyunk, netán nem bóbiskoltunk el akár még a templomban is? Első szolgálati helyemen volt egy idős néni, aki az esti bibliaórákon, bűnbánati istentiszteleteken rendszeresen elszunyókált. Egyszer mondta is, hogy azért szeret ide járni, mert itt olyan jó megpihenni.  Ő valóban megpihent, mert kora hajnalban kelve élte a falusi asszonyok fáradságos mindennapjait. Nem csodáltam, ha a lélek kész volt hallgatni az igét de a teste már erőtlen… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Hálás szívvel köszönjük mindazok segítségét,  akik május 29-én, szombaton,   az országos Szeretethíd programhoz való csatlakozásunk során részt vettek a templom körüli kerítés festésében. Mivel elszámoltuk a szükséges festék mennyiségét, hiába voltunk kb. 35-en, nem tudtuk elvégezni a munkát. Ezért  jövő héten, június 4-én, pénteken délután 16 órától várjuk mindazokat, akik újra szívesen részt vennének ebben a közös, néhány órás szolgálatban vagy most lenne lehetőségük ehhez csatlakozni. Ez követően közös szalonnasütéssel zárnánk a napot, amit a parókia udvarán fogyaszthatunk majd el. Szeretettel kérünk mindenkit, aki ebben a szolgálatban szívesen részt venne, hogy ezt legkésőbb csütörtökig jelezze lelkészeink és a presbiterek felé. Örömmel fogadjuk gyerekek részvételét is. Természetesen, rossz idő esetén új időpontot keresünk majd.  Jöjjünk és hívogassunk másokat is egy ilyen közös szolgálatra!

T: Ap. Csel 16,6-10.                                                 2021.05.31.

 Siklós József az 1970-es években írt egy  verset, a macedón férfiról. 1983-ban ment el köztünk a minden élők útján a volt református lelkész, aki a Református Iszákosmentő Misszió alapító titkára volt. Ez a szolgálat ma is működik, emberek ezreinek mutatta meg, hogy a legnagyobb mélységből, rabságból is van kiút: az evangélium útja. Jézus Krisztus útja az, amin ha jár az ember, akkor számos, a versben is említett mélységbe lelve nem kerül bele. Ha más okból, Istentől jövő próbaként kerülne valaki nehéz helyzetbe, akkor is az evangélium lehet az egyetlen támasz, kapaszkodó, amiben bízhat. A vers minden sora ma is igaz, de nemcsak Belfast van Athén piacán, hanem számos más városban robbanó bombákról, pusztító merényletekről, értelmetlen gyilkosságokról írhatna. Már nemcsak szexbombákról szólna, hanem a transzneműség  és az egyneműség erkölcstelen testiségét énekelné meg. Ma már nem a képernyő, hanem a zsebekben hordozható internet szakítja szét a családokat, s nemcsak a gyomirtó vegyszer terheli a szántóföldet, hanem már az eső hozta áldásban is megannyi méreg mosódik ki a levegőből, ami hasonlóan árt a benne növekvő terménynek. Sorolhatnánk versszakról versszakra az újabb bajokat, de most nem tesszük. Nézzük, igaza van-e a költőnek, aki megénekelte ezt a bibliai igét, ma is segíthet az evangélium? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →