L: Lukács 8,4-8. T: Máté 13, 10-13. vers 2020.02.23.
Isten Országának reklámja
Gondolkoztunk-e már azon, hogy mi lenne ebben a világban, ha egyik napról a másikra arra ébrednének az emberek, hogy megszűntek a reklámok? Sem újságokban, sem médiában, sem plakátokon, sem szórólapokon, sem a boltok kirakatában nem lehetne látni vagy hallani arról, hogy milyen új termékek kerültek a piacra, hol talál az ember bizonyos szolgáltatásokat, amikre szüksége van. Ilyen információk elmaradása miatt csaknem hiányérzetünk lenne. Gondolkoztunk-e azon, hogy vajon észrevennék-e az emberek, hogy egyik napról a másikra többet nem hirdetné nekik senki az Isten Országát? Nem szólnának a harangok, nem volna istentisztelet a templomokban, nem találkoznának keresztyén emberek azért, hogy közösen figyeljenek azokra az ajánlatokra, amiket Isten igéje kínál számukra. Vajon hány embernek lenne hiányérzete amiatt, hogy nem hallja Jézus „ön-reklámját”, amikor azt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan…”?
Modern kifejezéssel élve Jézus minden szavát és cselekedetét így is nevezhetjük: reklám. Ajánlása valaminek, ami bárkié lehet. Ingyen. Mit reklámoz Jézus? Az Isten Országát. Hogyan teszi? Például példázatokban. Ez tűnik fel a tanítványoknak és kérdeznek rá: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” Mik a példázatok Jézus tanításában? Olyan egyszerű, a hétköznapi életből vett képek, amiket minden hallgatója maga elé tudott képzelni, mert ismerte mindazt, amiket Jézus felidézett. Kell-e annál világosabb példabeszéd, mint a magvetőről szóló arról, hogy milyen hatása van az Isten Országa reklámozásának? Nem gondolom. Szerintem a világ reklámszakemberei is erre számítanak, hogy ha minden negyedik embernek tetszik meg a reklámozott termék azok közül, akik látják a reklámot és közülük is csak minden újabb negyedik megy el megvásárolni azt, már jól fog járni a gyártó cég, aki a megbízást adta a termék reklámozására. Vajha az Isten Országáról szóló valamennyi beszéd után, amit elmondanak manapság minden negyedik megértené annak üzenetét és meg is cselekedné azt! Azt hiszem, más lenne az a világ, sokkal másabb.
Miért beszél Jézus példázatokban? Azért, mert míg világi reklámok szinte rá akarják kényszeríteni az emberekre termékeiket és szolgáltatásaikat, addig az Isten Országához való tartozás senki számára nem kényszer, hanem lehetőség. Lehetőség, amit nem mindenki tud felfogni. Jézus erről beszél, amikor azt mondja, hogy míg tanítványainak nyilvánvalóan megadatott a beletekintési lehetőség, addig többeknek nem adatik ez. Prófétai jövendölés teljesedik be rajtuk, amikor hallván hallanak de nem értenek, látván látnak, de nem ismernek fel összefüggéseket erről az országról. Mert Jézus világa a törvény addigi világát akarta felváltani, hogy az embernek boldogító közössége legyen Istennel. De ez csak azoké lehet, akik az egész valójukat át akarják adni Istenek, teljesen rábízzák életüket és nemcsak némi részeket akarnak irányítása alá engedni. Isten Országa nem fél, harmad vagy negyed embereket kíván, hanem egész emberi valóságunkban akar úrrá lenni. Ezért volt az, hogy egy gazdag ifjú, aki vágyódott az üdvösség után, szomorúan távozott Jézustól, mert a vagyonát nem volt hajlandó azért feláldozni. S egy Zákeus pedig, aki megérezte Jézus személye iránt megnyilvánult figyelmét egyből kész volt a vagyonának minden olyan részéről lemondani, ami hirtelen égetni kezdte a lelkét, annak eredete miatt.
Azért beszél Jézus példázatokban, mert ezek által akarja felkelteni az emberek igazi vágyát a vele való közösségre. Akik készek ráhangolódni az isteni hullámhosszra, azoknak megmagyarázza, felfedi a példázat mögötti valóságot. Mert Isten Országa mélyebb dimenziókban akar megnyílni az ember előtt, mint egy átlagos termék, vagy szolgáltatás amiről azt mondhatjuk: megvettem, az enyém. Míg a farizeusok a törvény felszínén járva kritizálták Jézust, addig Ő bénákat, vakokat, elesetteket gyógyított. Ezreket vendégelt meg, életeket adott vissza övéinek, mert látta az emberek rászorultságát arra a kegyelemre, amit a törvény soha nem tud elérhetővé tenni az ember számára. A törvény jó, mert visszatart attól, hogy egyre mélyebbre süllyedjen az ember a kárhozatban, de csak az evangélium képes kiemeli onnan az embert. De csak azt, aki valóban nem felületi kezelésre vágyódik, hanem egész életet átformáló erőre, hatalomra, kegyelemre. Ebből a teljességből kaphat többet-többet, akinek már megadatott az első valódi megtapasztalás, és azért nem kap belőle az, aki csak részlegesen kíván részesülni az Isten országa áldásaiból, mert az csak teljes egészében kapható. Valahogy úgy, ahogyan nagyobb áruházakban ki van írva sokszor: Az egységcsomagot megbontani nem lehet! Vagy viszi a vevő az egészet, vagy nem vihet belőle egyet sem.
Mit jelent ez? Akinek eddig még nem nyílt meg a szíve teljesen az evangélium előtt annak ezután sem fog? Akinek eddig hiába tettünk bizonyságot Jézusról annak ezután már nem érdemes? Nem erről van szó! Jézus mindenkinek adna, de nem mindenkinek adhat. Legalábbis addig nem, amíg valakiben nem látja a személye iránti teljes bizalmat, nyitottságot, feltétel nélküli elfogadást. Ő szeretné kinyitni előttünk az Isten Országa valóságát teljes egészében, de ahhoz nekünk is ki kell nyílnunk előtte, teljesen. Ezért kell, hogy imádkozzunk magunkért, akik úgy érezzük, már számos titokba beavatott minket. És még inkább kell imádkozzunk azokért, akiknek élete még zárva van Jézus előtt. Akik nem tudják, hogy abban a helyzetben, amiben vannak, valódi és igaz segítséget, megoldást, választ, megnyugvást, békét, felejtést, megbocsátást, örömet és vigasztalást csak Jézustól kaphatnának. Imádkoznunk kell azért, hogy a Szentlélek újra és újra nyitogassa emberi életünket, hogy kinyílhasson számunkra és életünket látva minél többeknek az Isten Országa.
Hol van az Isten Országa? Jézus erre azt válaszolta: Ti köztetek, ti bennetek. Azokban, akikben Ő él, munkálkodik, és építi ezt az országot. Ennek az országnak mi lehetünk reklámjai, ha például arról veszik észre az emberek, hogy Jézus követői vagyunk, hogy egymást szeretni tudjuk. Azzal a szeretettel, amivel Jézus szeret minket. Olyan sokoldalúan. És tényleg hiányoznánk azok közül, akik közé egyszer csak már nem mehetünk vissza, mert másfelé vezet az utunk. Talán egyenesen az Úrhoz. Victor Hugo mondta: „Élj úgy, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozz onnan, ahonnan eljöttél”. Ez a „ne vegyenek észre” élet a sóvá és világossággá válás titka, amit Jézus vár tőlünk, akinek felfedte az Isten országa titkait, hogy azokból mások is minél többet meglássanak. Erre az életre hívogat Jézus ma is és ebben az életben akar élő, örömteli hírvivőknek felhasználni mindnyájunkat. A reklámért cserébe nem nyereségrészesedést fizet, hanem áldást, békességet, örök életet. Már itt az Isten Országa földi építése közben és egykori mennyei valóságában. Ezért is beszélt példázatokban, hogy ez utáni vágyat ébresszen és ennek élő példáivá, ha úgy tetszik reklámjaivá tegyen minket. Ámen.