L: Galata 2, 15-21. T: 2, 20b 2019.05.05.
Húsvét után kezdtük el olvasni a galatákhoz írt páli levelet, aminek a lényegi összefoglalását hallottuk. A korinthusiaknak azt írta Pál, hogy ha Krisztus nem támad fel a halottak közül, akkor hiába való a hitük. A galatáknak pedig azt, hogy ha továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a törvény által van a megigazulás, akkor hiába halt meg értük Krisztus. Két „hiába”, amin áll vagy bukik az üdvösség. Sajnos, régtől fogva és ma is, emberek milliói számára hiába volt Jézus halála és feltámadása, mert nem fogadták, fogadják el ma sem az abban felkínált isteni kegyelmet és jóságot. Mennek inkább mindenféle saját vagy innen-onnan való emberi gondolatok és javaslatok után, hogy elnyerjék a földi élet boldogságát és az utána való remélt jobb lét bizonyosságát. Már pedig mindkettő ebben a páli kijelentésben van benne: „Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”. Aki ezt megérti, és elkezdi élni, az nyugodt lehet afelől, hogy az egyetlen boldogító és üdvözítő életformát választotta. Ennek titkába nézzünk bele ezen a mai napon. Egy kattintás ide a folytatáshoz….